Szeretném megkérdezni

Olvassa valaki néha az irományaimat?
Érdekelne a folytatás?

Megírhatom, ha van rá vevő.
 Ha nincs akkor maradok a szigorú technikai információknál, az utókornak...

Álom

J egész nap rá várt. Vagyis dehogyis várt. Reménykedett, olyan irreális buzgósággal, mint vmi kamasz csitri. Látta ahogy kiszáll az autóból, hallotta mint utasítja az embereket.
Olyan beképzelt bunkó alak. Elfoglalt. Nincs ideje, holmi rajongó fehérnépre.

Aztán úgy alakult, hogy kettesben maradtak. A védekezési és egyéb stratégiák megvitatása ráért.
J nem gondolta,hogy bármi is történhet, de iszonyúan vágyott rá.
Éppen menni akart, de ezt még el kellett mondania:
-Azt hittem miattam jöttél. -és kiszáradt a szája, pedig sehol máshol nem volt száraz.
P csodálkozva mondta, de egy kis huncutság bújt meg a fekete szempárban:
-Miattad jöttem ide.
J csak nézett, nem értette. Hogy lehet, hogy egy szót se szólt.
P viszont már ott volt mindenütt, és nem engedte el. Beleolvadtak a sötétségbe, csak a nyögéseik hallatszottak. Jobban mondva csak J zihálása, mert P hangtalanul dolgozott, egészen odáig, míg el nem érte azt amiért jött.

Később kiderült, J akkor teherbe esett. P nem foglalkozott vele. Várták más helyek, más feladatok. J boldog volt.

A leghűtlenebb város

Aki szembemegy a kormányakarattal, mert a forintmilliárdokat az oktatásra és kórházépítésre költi.
Csak ki ne derüljön!

Micsoda pazarlás!
Itt áll egy csilli-villi modern, jól felszerelt kórház, miközben a város stadionjai 50 évesek és omladoznak.
A betegek dögöljenek meg, és a fiatalok tanuljanak meg futni.
Ez lenne a kívánatos!

Közmondások

A belem is kilóg...

Örülj, hogy lyuk van a fenekeden!

Strand

Szuper volt. Én a medence széléről szurkoltam, de nem gond, a babának tetszett, és most nekem csak ez számít.

Ma a kisboltban megkérdezte az eladó a babától, hogy kipancsolta-e magát...
Én csak néztem: Honnan....?
Hát úgy, hogy ők is kint voltak a strandon a gyerekekkel.

Úgy tűnik, feltűnő jelenségek voltunk :-)

(én általában olyan vaksi vagyok, hogy egy strandon esélyem sincs ismerősökbe botlani)

Van itt még valami

Minden egyes nap eszembe jut. Minden egyes nap.
Tenni fogok azért, hogy neked is eszedbe jusson...az a bizonyos nap te dög.

Szeparációs szorongás

Mi soha nem treníroztuk a babát arra, hogy jól tűrje azokat a periódusokat amiket tőlünk távol kell töltenie.
Egyszerűen így alakult.

Mikor megszületett egyből elvitték. Odaállt a gyerekorvos a fejemhez, a kezében egy kis csomaggal, és azt mondta, nincs nagy gond, de muszáj elvinniük, hogy megfigyeljék. Kértem, hogy legalább az arcát mutassa meg.

Eltelt egy kis idő, engem felvittek a gyerekágyas osztályra. Mindenkinél ott volt a babája, csak az enyém nem volt sehol.
Mikor elmentem, hogy megnézzem az inkubátorban, le voltak kötve a kezei, és a fejét is bebugyolálták. Azt mondták nagyon harcias kis dög  baba. Muszáj volt megkötözni, hogy ne szedje le magáról az oxigénes csövet.
Akkor éppen békésen aludt.

Másnap kaptam csak meg. Azt hittem elbőgöm magam. Nagyon hiányzott, ugyanakkor iszonyatosan féltem attól, hogy valamit elrontok, leejtem, megfojtom...
Végig üvöltött. Amikortól megkaptam 10 perc elteltével, egészen 4 hónapos koráig, folyamatosan üvöltött.

Most azt mondják rá, ha találkozunk valakivel az utcán/boltban, hogy csodálatos gyerek.
Huncutul mosolyog, barátkozik, kiegyensúlyozott. És gyönyörű.
Ha a nagyszülőkkel tölti a hétvégét, nincs belőle hiszti, sírás, kapálózás. Mosolyog mikor meglátja őket, és akkor is, mikor viszontlát minket.

Valamit elrontottam. Szeretném helyrehozni.
Vajon, ha nem így alakul az az első nap az életében, akkor is végigüvöltené az első hónapokat?
Akkor is sírva ébredne az alvásokból?


 

Vélemény

Az lehessen szülésznő aki már szült.
Az lehessen védőnő, akinek van gyereke.
Az legyen sztómás nővér akinek sztómája vagy sztómás párja/gyereke van/volt.
Az legyen altatóorvos akit már altattak.
Az legyen sebész akit már műtöttek.

Update

Kicsit beszélek a sztómáról, hogy legyen valami értelme is a blognak, ne csak az elmélkedéseim maradjanak az utókorra, mert abból úgysem lesz semmi hasznuk.

Kétnaponta cserélek zsákot az esti fürdésem közben. A zsákcserék idejében intézem a hajmosást is, ha épp esedékes.
Először csak simán fürdök, aztán szedem le a régi zsákot, miközbe  folyik rám a víz (elzárnám, de gázkazánunk van...) Körbetörlöm egy törlőkendővel, aztán lemosom szappannal, és leöblítem a környező bőrt. Még egy kicsit merengek a zuhany alatt, aztán kijövök.
Törölközés után az új zsákot előkészítem, a lyukat méretre vágom és babaolaj belecsepegtetés után fel is teszem.
Ha nagyon ronda a környéki bőr Stomic (Medisintech) krémmel kenem be, és hagyom rajta kb. 15 percig. Ilyenkor alaposan le kell törölni a maradék krémet, különben nem tapad fel rendesen az új zsák!
Még mindig leereszthető, átlátszó zsákom van, ezért elég kétnaponta cserélni.
A lyukméret kb. 3 hónapon keresztül csökkent le a mostani méretre, addig néha méricskélni kellett a sztóma nagyságát. Most úgy néz ki marad ez a 20-25 mm-es ovális forma.

Ilyen egyszerű az élet a sztómával :-)

Összetalálka

Lassan tényleg megalapíthatnánk a sztómás anyukák klubját. :-)

Persze ez korántsem olyan jó hír, inkább csak megnyugtató, hogy nem vagyunk egyedül, van aki osztozik velünk ebben az "élményben".

Ui.: Szerencsére megjött, nincs miért aggódni. Most már egyből tolom be a fájdalomcsillapítót - okulva a múltkori esetből - amint letelik a 6 óra. Nem várom meg a nyüszítve fetrengős állapotot.

A sors fintora

Azért imádkozom, hogy megjöjjön, és ne kelljen tesztet csinálnom.
 Az egyik szemem sír, a másik nevet. Ezen gondolkodom egész nap.

Mindennél jobban

Ha valamit nehezen emésztek meg, az az amikor gyerekekkel történnek szörnyűségek.
Valószínűleg jobban viselném az ilyesmit, ha nekem nem lenne. De így egészen más.
Már semmi pénzért nem néznék olyan filmet, amiben akár egy gyerek is szenved. Ha a való életben történik, és kikerülhetetlen, meg kell próbálni tanulni belőle.
Én vigasztalhatatlan lennék. Vagy megbolondulnék.

Mint zsák a foltját

Nem saját ötlet alapján, de ezt én készítettem.
Mivel ragaszkodom csak ilyenem van az átlátszó zsákhoz, kellett rá tenni valamit amitől kicsit kulturáltabban néz ki az oldalam.

Félidő

3 hónap alatt 75 zsák fogyott. A háromhavi adag fele.

Jó lenne, ha a maradék kitartana még ugyanennyi ideig.
Nem mintha olyan sokba kerülne, mert 98% támogatás van rajta. Inkább a receptkérés, rendelés körüli macera nem hiányzik. Főleg nyáron, mikor a kórház is félgőzzel megy.

12 dühös ember és a mások élete

Amikor midenki azt mondja, hogy ez hülyeség.
Amikor megpróbálod neki elmagyarázni, hogy ez miért butaság.
Közben a propaganda dolgozik, és azt sugallja az álmai ettől valóra válhatnak.

Minek szólsz bele mások életébe? Minek?
A legjobb, ha mindenki a saját hibájából tanul!
 Közeli barátnők intelmeivel minek foglalkozni?

- Én örültem volna/örülnék egy nővérnek aki töri előttem az utat, hogy ne nekem kelljen az elejétől kitapasztalnom a dolgok menetét.

Ha kitör belőlem a vadállat

Viccnek hangzik, hogy a gyereket el kellene választani hat hónaposan?
Ugyan miért?
Fontosabb, hogy 3 évig szopizzon, mint az, hogy az anyja ne kényszerüljön pelenkahordásra? Csak azért mert nem műtötték meg időben?

Amióta tápszeres a gyerek azóta tudok aludni! A gyerek bodog! Jól van lakva! Nyugodtan alszik éjjel-nappal! Nem lett óriásbébi. Nem lett semmi baja!

Az összes szoptatásnáci lemondhat...
A gyereknek anyára van szüksége nem egy roncsra.

Hús, vér és egyéb nyalánkságok

Annó imádtam ezt a könyvet :-)

Akinek gyenge a gyomra, ne olvasson tovább!

Elég rossz az emésztésem.
 A terhesség utolsó 3 hónapja volt a legjobb, amikor megtáltosodtam és bármiből bármennyit ehettem. Se előtte, se utána nem voltam ilyen szerencsés.
Sohasem veszem figyelembe tudhatom mi lesz az ami kiveri a biztosítékot, ezért elég rossz hatásfokkal tudok előre tervezni hasmenés ügyben. A legjobban akkor járok, ha nem eszem semmit. Vagy csak péksüteményt, mert azoktól még soha nem volt semmi bajom.

A szerda este is hasonló várakozással telt, miután elfogyasztottuk az anyós által küldött rakott krumplit, előreküldtem F-et, hogy fürödjön, én még megvárom a hascsikarás eredményét.
Fél óra múlva, már annyira fáradt voltam, hogy nem érdekelt mi lesz, elindultam a fürdő felé.
Megjött. Várhattam volna...gondoltam magamban akkor.
Aztán mire lefürödtem a hasmenés is megérkezett, de rendes volt, mert megvárta míg felteszem az új zsákot.

Másnap olyan szintű fájdalmaim voltak, hogy úgy éreztem nem bírok egyedül a gyerekkel, muszáj lesz F-et hazahívni a munkából. Aztán bevettem egy Algoflexet is, a 2 órával korábban előreküldött Rubophen mellé, és elmúlt, mintha soha nem is fájt volna.

Fokozta az élvezeteket a tegnap este, mikor szintén hullafáradtan, frissen fürödve sikerült öszef*nom magamat és a fürdőszobát is. Úgyhogy négyszer kétszer fürödhettem, és takaríthattam is, mert a mosdókagylótól kezdve a padlóig minden sáros lett. Mire mindennel végeztem, elmúlt a kétségbeesésem fáradtságom, és blogokat olvastam éjfélig.

Napi ritmus

Ami a sztómásnővér szerint nekem úgysem sikerül, mert mire kialakulna akkorra már vissza is varrják a belem a helyére...valamennyire azért sikerül összehozni.

Általában reggel jön a cucc. Ezért nem is érdemes túl korán elindulni. Vagy, ha igen, útközben találni kell egy biztos helyet a leeresztéshez.
Ha nem reggelizek, akkor van, hogy nem is jön semmi délelőtt, de erre nem lehet alapozni, mert van, hogy reggeli nélkül is beindul, amint felébredek...vagy arra ébredek, hogy beindul.

Ami zavart okoz az erőben:
- evős társadalmi események pl. egy esküvő
- hasmenés (nálam sajnos elég gyakori)
- sok ballaszt pl. bableves (nem a gázzal van gond!)

Azért jó, ha reggel kijön a nagyja, mert akkor fel tudok venni normális nadrágot is, nemcsak a kismamásat.
És így egy fokkal csinosabbnak érzem magam.:-)

Apasztás folyt. köv.

Mint azt korábban írtam, elkezdtem leállni a tejtermeléssel. Először csak napi 3* fejtem 1-1 órát. Aztán elhagytam a középső fejést. Most reggel és este fejek 30-30 percet. Így alkalmanként 50-60 ml jön le. Már nem elég egy teljes étkezésre. Ezért a reggelit a fagyasztott készletből oldom meg, ha nincs a sima hűtőben friss 180 ml.
Egy kicsit fáj, hogy vége lesz, de annak nagyon örülök, hogy sikerült kialakítanunk a napirendet, amit  a szoptatással sehogy sem sikerült.

Változás

Ma hazajött végre a baba a nagyszülőktől. Úgy vártam rá, mintha randevúra készültem volna. Hajat mostam, takarítottam, előkészítettem az uzsonnáját...
Boldog voltam, mikor végre megpillanthattam. Szeretem a férjem szüleit, és borzasztó hálás vagyok amiért vigyáztak rá, de ilyenkor már csak azt szeretném, hogy adják oda a gyereket aztán menjenek haza.
5 nap távollét után mintha egy kicsit más lenne. Mintha megváltozna nemcsak az arca, hanem a jelleme is. Ilyenkor mindig letesztelem, hogy emlékszik-e a dalokra és a mondókákra, amiket énekelni szoktam neki.
Mosolyog, mert emlékszik még. Ilyenkor én is megnyugszom.

A kora reggeli sikoltozás oka

Befejeztem az etetést, még mindketten pizsamában vagyunk, jön a büfiztetés. Sétálgatok föl-le a babával a karomban. Egyszer csak érzem, hogy kicsusszan a zacskóból a cucc és végigszánkázik a lábszáramon.
Minden egyes "adagnál" felsikoltok.  Olyan érzés, mintha óriási, gusztustalan meztelencsigák másznának rajtam.
Miközben ez történik, próbálok eljutni a gyerekkel a kiságyig. Itt már szép kis halmokat sikerül produkálni.
Gyors vetkőzés, takarítás, fürdés, új zsák felhelyezés - közben a baba elvan a kiságyban - után hálát adok az égnek, hogy ez itthon történt és nem mondjuk a metrón...
Az történt, hogy a babaolaj miatt elvált a zsák az alaplaptól. Először azt hittem kiszakadt, de nem.
F.- fel cseréltünk zsákot tegnap, és ő adagolta bele a babaolajat:
- Ez most komoly, hogy három cseppet akarsz beletenni? Na add csak ide azt az üveget!

Az apasztás kezdete

Eddig napi 4 alkalommal fejtem, és minden alkalommal 1 órámba telt, míg lefejtem mindkét oldalt.
Ez arra volt elég, hogy naponta egyszer 200 ml anyatejet egyen a baba. Ünnepnapokon a 2* 200 ml is összejött, de általában csak egyszer sikerült így megetetni üvegből.
Költséghatékonysági elemzéseink kimutatták, hogy napi 4 óra 200 ml-ért nem igazán éri meg.
Így ezentúl marad napi 3* fejés.
Tegnap vezettük be az új rendszert, és már meg is lett eredménye, egy finom málnás somlói formájában. Erre volt elég az 1 óra "szabadidő".

Kínos

Hívom  a kedvenc fodrászomat:
- Halló, tessék!
- Öööö..Hello, I.-t keresem.
- Én vagyok, mondd.
- Jaj, ne haragudj...csak olyan fiatalos volt a hangod.
Vagyis...azt hittem...a gyereked valami fiatal csajszi vette fel...
- ...

Sztómás anyukák klubja

Az orvos megkért, hogy segítsek a sorstársaknak. Kíváncsian várom, hogy én mit tudok hozzátenni az ügyükhöz.

Érdekes, hogy hirtelen megszaporodtak ezek az esetek.

Miért mondják azt a nőgyógyászok, hogy normális, ha az ember nem tudja tartani a székletét szülés után? Hogy majd meggyógyul?

Eddig tartott

Tegnap, miután az orvos megnyugtatott, hogy normális a seb, nem kell aggódni, szépen hazamentünk.
Kicsit később elkezdtem vérezgetni, s akkor még nem voltam benne biztos, de mostanra egyértelművé vált, hogy visszajött a ciklusom.
F. : Ez azt jelenti, hogy itt a párzási időszak!
Én: Amíg nem kapunk zöld jelzést, gondolni sem tudok ARRA

Amit ma reggel éreztem:
- Beindult bélműködés...természetesen óriás adag a zacskóba.
- Fájdogál még a seb, húzódik.
- Az 1. ponttal összhangban nyomnom is kell...
- A menstruáció miatt sajog az egész lent, plusz görcsölök.

Keresnem kell egy MEGBÍZHATÓ nőgyógyászt. Itt az ideje, hogy továbblépjünk, ha csak egy hangyányit is. Tudni szereném, mi a helyzet odabent.

Az életem értelme

Csak annyi, hogy szüljek egy gyereket, aztán szűnjek meg emberként létezni?
Adjak meg neki mindent amit csak lehet ez alatt a rövid idő alatt, aztán álljak tovább?
Akkor gondoltam erre először amikor kiderült, hogy sztómám lesz a szülés miatt.
Most előjött megint.
Szétjött egy varrat, amikor már úgy tűnt sínen vagyunk. Lehet, hogy újra kell majd műteni.
 Értéktelennek érzem magam. A sorozatos kórházas epizódok miatt a munkát nem tudom folytatni, a családot nem tudom ellátni.

Fantom érzések

A kórházban annó azt mondták, hogy ha "úgy érzem mintha", akkor rá kell ülni a WC-re és nyomni. Mert ha van végbél és nyílás is hozzá, termelődni fog a nyálka, amit valamikor ki kell üríteni.
Ilyen értelemben tehát fantom érzés nincs.
Viszont!
Ha épp hasmenésed van, az az érdekes jelenség áll elő, hogy rád tör az inger, de nem jön semmi (jöhet nyálka, de ha már reggel kiürítetted akkor nem valószínű).
A zsák ellenben szép lassan sunyiban megtelik...
Tehát lehet úgy is hasmenésed, hogy közben éppen kedélyesen beszélgetsz..a főnököddel..vagy az anyósoddal.
De akár ülhetsz is a WC-n mert bár TUDOD, hogy nem jöhet semmi, az érzés annyira megtévesztő, hogy csak ott érzed magad biztonságban. Meg amúgy is, mindjárt ürítened kell a zsákot.

Levél

Drága Barátnőm!

Nagyon boldog vagyok, mióta megosztottad velem az örömhírt. Persze számítottunk rá, de most folyton mosolygok, ha eszembe jut, hogy hamarosan babázni fogsz te is.
Szeretném, hogy minden....MINDEN rendben legyen.
Elmondtad, hogy (a tapasztalatok hatására) te inkább szülőotthonba szeretnél menni. Egy évvel fiatalabb énem biztosan egyetértene veled. A szülés lehet fájdalommentes, lehet eufórikus, ogazmikus, csillámpónis élmény. Miért is ne? Miért ne lennénk képesek rá?
Most, az események után, lebeszélnélek róla. Tudom, hogy milyen vagy, és magamat is ismerem.
Nem hiszem el, teljesen  kizártnak tartom hogy segítség nélkül egy magunkfajta halandó képes legyen egyedül szülni. Megtörtek? Teljesen kiirtották belőlem, az efféle ábrándokat. Nekem csak egy számít: a baba legyen egészséges. Ha egy kórház kell hozzá, műszerekkel, sebészekkel, inkubátorokkal, akkor úgy. Engem már nem vezetnek meg a jószagú, földöntúli szülésélményekkel. A legrosszabb nem a fájdalom lesz. Nem lesz visszaút. Azt az érzést, hogy csak rajtad múlik a a baba élete épelméjűsége mikor éppen magad is az őrület végkimerültség, élet, öntudatvesztés határán vagy, nem szeretném, hogy valaha is megtapasztald.
Fognám a kis elkábított tested, elrepíteném a világ legjobb sebészéhez, (aki nőgyógyász is)..kivágná a babát majd gyorsan összevarrna, hazarepítenélek, otthon lennétek. Csak te és ő, meg akit még szeretnél. Mindenki kipihent lenne, vidám és egészséges.
Mivel ezt megtenni nem tudom, a legjobbakat kívánom. Lesz mivel küzdeni, de erős vagy hozzá. Nem szólok bele. Veled nevetek ha boldog vagy, sírok, ha bánat ér.
Maradok egyszerűen
A barátnőd

Másfél napi éhez(tet)és utáni legjobb dolog

És még kancsós teát is adtak !!!

:-D

Babaúszás

Ki csápol és vigyorog a medence szélén ezerrel?
Naná, hogy én!
Hétfőn lesz a következő műtét, és szerettem volna még előtte elvinni a gyerkőcöt úszni óriás kádban pancsolni.
Mivel F. és én imádunk úszni, de főleg én lubickolni csak úgy cél nélkül, reméltük, hogy a baba is jól érzi majd magát.
 Nagyon tetszett mindhármunknak, még úgy is, hogy én csak a partról szurkoltam. Persze a fel-le öltöztetést is én csináltam, a lelki támogatáson felül. Sikerült diszkréten -egy hosszabb pólóval- megoldanom az öltözködést, és az egyrészes fürdőruha is bevált. Egy kis dudor látszott de ha valaki messziről nézett nem látott semmit. Mivel én csak a lábamat lógattam a vízbe, nem kellett spéci felszerelés. Reggeli után kb egy órával, tettem fel új zsákot és az elég is volt.

Nem lehet mindent a babára fogni

Én: Szegény baba, olyan büdös. Nem tudom miért. Ezért sem szeretném CSAK tápszerezi. Mióta tápszert is kap, olyan büdöseket kakil. Ráadásul zöld színűt!
F: Hmmm...én nem érzek semmit.
Én: Tiszta a pelenkája. Lehet már ennyire beleivódott a szag?

Kicsivel később:

Én (F-et átölelve, a baba már alszik): Na? :-)
F: Na mi? Mi ez a borzasztó szag?
Én: Nem tudom. Én nem érzek semmit.
F: Nézzük csak meg a zsákot!
Én: Hupsz, kicsit levált...:-P
Én (próbálom menteni magam): Olyan nehéz megítélni, mikor hallucinálom, hogy érzem a szagot, és mikor van tényleg büdös..
F: Aham, hát persze...

Zsákcsere (nyugodt környezetben)

Mikor cseréljünk zsákot?

Vannak akik naponta kétszer, de olyan is előfordul, hogy valaki csak hetente egyszer szedi le.
Én naponta vagy kétnaponta, de ha baleset történik akkor nyilván többször.
Ha van segítségem - addig vigyáz a babára amíg a cserét intézem - akkor mindegy mikor. Reggel, délben, este...
Azt megfigyeltem, hogy talán közvetlenül evés után nem érdemes belekezdeni mert ez történik:

Végre! Elaludt a baba :-)
Altatási hadművelet közben sikerült megebédelni, most pedig ideje kihasználni azt a remélhetőleg 1,5-2 órás szabadidőt egy kis kényeztetésre hajmosással egybekötött zsákcserére.
Lássunk hozzá. Zuhanyzónk van, előkészítem a törlőkendőt és egy nejlonzacskót majd ugrok is be a tus alá.
Hajmosás, fürdés pipa. Vizet elzárom és elkezdem leszedni az alaplapot.
Nem rossz nem rossz...A bőröm most egész elfogadhatóan néz ki.
Jöhet a sztóma körüli rész lemosása.
Ajaj STOP, úgy néz ki életre kelt :-/
Semmi gond, kéznél van a törlőkendő. Na nyomjad ne sajnáld...csak ennyit tudsz? Ugyehogyugye...Kész? Mert akkor lemosnám magam...
Újabb szappanozás, zuhanyozatás - közben fél füllel figyelem a légzésfigyelő pittyogását - na, szép most már akár el is zárhatom a vizet.
Hoppá! Hát ez meg? Itt sunyiban beindította a tartalék készleteit...nyúlnék a törlőért, hogy felfogjam...ááááá...elvesztettük. Sebaj, feltörlöm a padlólapról... szükség lesz egy domestosos felmosásra is. Most már nem zuhanyzom le újra mert ki tudja meddig csinálja még ezt velem.
Kievickélek a függöny mögül, nyúlok a törülközőért. Szárazra törlés után jön a körömvirágkrém, jóóó alapos krémezés mindenhol. Az alaplap helyén és a sztóma mellett is közvetlenül. Amíg beszívódik kivágom az új zsákot méretre és kidobom a szemetet.
Ajaj..gyorsan egy kis WC papírt!
Huh ezt pont sikerült megcsípni. Az utolsókat rúgja, de azért még meg tud lepni. Rövidebb-hosszabb adagokban azért jövöget a cucc...
Na jó, elég volt ebből a cirkuszból! Általában hajszárítózás után teszem fel az újat, de most nem kockáztatok.
Letörlöm a krém maradékát pár törlőkendővel, öntök egy kis babaolajat az új zsákba és már ragasztom is fel. Most az adhezív pasztát is kihagyom...

Ha leválik a zsák...

A sztómásnővér azt mondta annó, hogy ez nagy lelki megterhelés katasztrófa! lehet.
Az első ilyen esetem pont a munkahelyen történt. Csak elszaladtam a mosdóba, hogy megnézzem mi a helyzet - mivel nekem leereszthetős zsákom van, átlátszó - és akkor láttam, hogy már dúródik ki a cucc az alaplap tetején. Persze gyanút foghattam volna a szag alapján... :-)
Ezért is jó, ha van adhezív paszta, amivel a réseket tömíteni lehet.
Viszont ha az alaplapot nem sikerül rásimogatni, majd rámelengetni a bőrre, akkor így is úgyis leválik. Erre sikerült rájönnöm ma reggel.
Az első esetnél nem volt időm merszem pánikolni. Gyorsan letisztogattam magam. Kivágtam egy zsákot a legutóbbi méret szerint és felragasztottam. A szemetet betettem egy nejlon zsákba és kidobtam.
A második, harmadik alkalommal -ezúttal otthon - már semmi rossz érzesem nem volt. Csak annyi, hogy legközelebb ügyesebbnek kell lennem a felragasztásnál.

Ki gondolta volna?

Tegnap beszereztem pár sztómás kiegészítőt, lemosót, bőrápolót és adhezív pasztát míg a városban voltam ügyeket intézni. Síkosítót is szerettem volna a zsákhoz, de azt mondta az eladó hölgy, hogy pénzkidobás. Helyette pár csepp babaolaj is megteszi...:-)
Micsoda véletlen, az pont van itthon - ajándékba kaptunk egy óriási flakonnal - és a babára amúgy sem használom. Majd leteszteljük!
Amúgy az adhezív paszta lett volna a lényeg..azzal is még barátkoznom kell.

Kifogás

Már nem szeretném visszahozni a tejet. 3 hét múlva ismét műteni fognak és 5 napig fejhetem és önthetem ki a lefolyóba, az antibiotikum miatt.
Nem a sztóma az oka!
Ha csak az lenne:

• otthon ülnék egész nap
• innám  mézes teát literszámra :-)
• enném amit csak lehet

Visszajönne, főleg ha a gyerek is folyamatosan rajtam lógna. Teljesen biztos vagyok benne, hogy vissza lehet hozni/be lehet indítani egy sztómaműtét után. Ha a baba is igyekszik, és van kéznél egy jobb fajta fejőgép, akkor meg pláne!

Bezzeganya...sztómás történetek

Hasonló esettel itt találkoztam először. Sejtettem, hogy többen vagyunk, de nyíltan kiállni és elmondani, hogy mi a helyzet nyilván nem fog egyikünk sem...
Ahogy telik az idő mégis sikerül összeszednie a bátorságát egyeseknek és mesélni.
A rózsaszín felhős vattacukor boldogságnak nyoma sincs. "Csak" szülni indulunk, és egy rémálomban ébredünk fel. Ezt sajnos kevesen értik meg. Ami vigasztalhat:

- Nem vagy egyedül.
- Egészséges a babád.
- Nem tart örökké.
- A sztóma nem a világvége, bármennyire is annak tűnt az elején.
- Erősebb, tapasztaltabb leszel.


Ha több pont is igaz Rád, akkor kifejezetten szerencsés vagy.:-)

Dejá vu

Sok a közös vonás a várandós és a sztómás nőkben...

• Kismamanadrág! 
• Övterelő a kocsiban
• "Pocakféltés" a tömött buszon
• Random időben és helyen való mozgolódás pocaktájékon
• Vitaminok
• Diéta...csak, hogy elkerüljük a problémás szituációkat
• Bőrápolás
• Mozgáskorlátozás (pl. súlyemelés)

Sokszor érzem úgy mintha még mindig terhes lennék. :-)  Fura, mert nem rossz, inkább kicsit nosztalgikus, keserédes érzés. Lehetne egy baba is.

Talán még eljön az az idő...

Szoptatás sztómával

Működik :-) oldalt fekve..
Csak az a gond, hogy nincs elég tej :-(
Próbálkozunk fejéssel feltornászni a mennyiséget. V baba 1 litert eszik naponta, ennek én kb. a felét tudom egyelőre megtermelni. Végül is, 2 hete volt a műtét...még várok, hátha sikerül.
A védőnő már hozzátáplálna, pedig még 5 hónapos sincsen...
Még nem adom fel :-)