Narancs: saját szatyorba
Áruk elhelyezése: saját szatyorba
Lassan eljutok oda, hogy fizikai fájdalmat okoz, ha valamit műanyagban veszek meg, amire amúgy nem lenne szükségem pl. Spar-os somlói.
Ha vásárolok valahol folyamatosan résen kell lennem, mert az eladók automatikusan nyúlnak a zacskó után, akkor is ha csak egy szem banánt veszek.
Próbálom úgy szervezni a vásárlásokat, hogy legyen nálam zacskó/doboz, hogy abba tegyem/kérjem amit csak lehet.
Pl. Elmegyek a zöldségesehez pénteken és saját dobozba fogom kérni a savanyú káposztát. Már a piacon is sikerült múltkor úgy kérnem, itt sem lesz vele gond.
Az itthoni (boltból járulékosan hazahozott) műanyag zacskó készlet mintha kezdene megcsappanni, és szeretném ha maradna ez a tendencia.
Amivel eddig nem sikerült dűlőre jutni: a mosható pelenka, ami nekünk egyelőre nem vált be, így marad az eldobható.
Érdekes, hogy régen milyen természetesen vettük kartonszámra az ásványvizeket, és most már teljesen átfordult a gondolkodásunk. Cserélhető szódát szoktunk hozni a sarki kisboltból.
Megtesszük ami tőlünk telik.
2018. január 10., szerda
2018. január 7., vasárnap
Félidőn túl
Egyelőre minden rendben, tavasz közepe tájékán érkezik a baba, ha minden jól megy.
Megvan az orvos is, aki állami intézetben műt majd. Végül feladtuk a magánintézményt, mert félmilliót nem tudunk kifizetni, legalábbis így döntött a 2 fős családi tanácsunk.
Bár már egyik orvosban sem bízom, most talán sikerült olyan orvost kifogni, aki felismeri, ha elérte a határait, és átad annak aki tud mit kezdeni egy váratlan helyzettel.
Az intimtornát csinálom elég intenzíven, mégis olyan mintha visszafejlődnék szél- ill. széklettartás ügyben. Valószínűleg a terhesség az oka, ezért nem is pánikolok túlzottan.
Szerencsére nem fáj semmim. Beléptem a méhsüllyedéses facebook csoportba, ahol olyan horrorsztorik vanak, hogy ahhoz képest az enyém nagyon pici probléma.
Mindig van lejjebb, és úgy érzem örülhetek, hogy most ott tartok ahol. Kifejezetten elégedett vagyok azzal amim van, bárhányszor is jön szembe egy-egy kakis bugyi, (van, hogy egymás után többször), hálás lehetek, hogy ennyivel megúsztam. Egyelőre.
Megvan az orvos is, aki állami intézetben műt majd. Végül feladtuk a magánintézményt, mert félmilliót nem tudunk kifizetni, legalábbis így döntött a 2 fős családi tanácsunk.
Bár már egyik orvosban sem bízom, most talán sikerült olyan orvost kifogni, aki felismeri, ha elérte a határait, és átad annak aki tud mit kezdeni egy váratlan helyzettel.
Az intimtornát csinálom elég intenzíven, mégis olyan mintha visszafejlődnék szél- ill. széklettartás ügyben. Valószínűleg a terhesség az oka, ezért nem is pánikolok túlzottan.
Szerencsére nem fáj semmim. Beléptem a méhsüllyedéses facebook csoportba, ahol olyan horrorsztorik vanak, hogy ahhoz képest az enyém nagyon pici probléma.
Mindig van lejjebb, és úgy érzem örülhetek, hogy most ott tartok ahol. Kifejezetten elégedett vagyok azzal amim van, bárhányszor is jön szembe egy-egy kakis bugyi, (van, hogy egymás után többször), hálás lehetek, hogy ennyivel megúsztam. Egyelőre.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)