Babaúszás

Ki csápol és vigyorog a medence szélén ezerrel?
Naná, hogy én!
Hétfőn lesz a következő műtét, és szerettem volna még előtte elvinni a gyerkőcöt úszni óriás kádban pancsolni.
Mivel F. és én imádunk úszni, de főleg én lubickolni csak úgy cél nélkül, reméltük, hogy a baba is jól érzi majd magát.
 Nagyon tetszett mindhármunknak, még úgy is, hogy én csak a partról szurkoltam. Persze a fel-le öltöztetést is én csináltam, a lelki támogatáson felül. Sikerült diszkréten -egy hosszabb pólóval- megoldanom az öltözködést, és az egyrészes fürdőruha is bevált. Egy kis dudor látszott de ha valaki messziről nézett nem látott semmit. Mivel én csak a lábamat lógattam a vízbe, nem kellett spéci felszerelés. Reggeli után kb egy órával, tettem fel új zsákot és az elég is volt.

Nem lehet mindent a babára fogni

Én: Szegény baba, olyan büdös. Nem tudom miért. Ezért sem szeretném CSAK tápszerezi. Mióta tápszert is kap, olyan büdöseket kakil. Ráadásul zöld színűt!
F: Hmmm...én nem érzek semmit.
Én: Tiszta a pelenkája. Lehet már ennyire beleivódott a szag?

Kicsivel később:

Én (F-et átölelve, a baba már alszik): Na? :-)
F: Na mi? Mi ez a borzasztó szag?
Én: Nem tudom. Én nem érzek semmit.
F: Nézzük csak meg a zsákot!
Én: Hupsz, kicsit levált...:-P
Én (próbálom menteni magam): Olyan nehéz megítélni, mikor hallucinálom, hogy érzem a szagot, és mikor van tényleg büdös..
F: Aham, hát persze...

Zsákcsere (nyugodt környezetben)

Mikor cseréljünk zsákot?

Vannak akik naponta kétszer, de olyan is előfordul, hogy valaki csak hetente egyszer szedi le.
Én naponta vagy kétnaponta, de ha baleset történik akkor nyilván többször.
Ha van segítségem - addig vigyáz a babára amíg a cserét intézem - akkor mindegy mikor. Reggel, délben, este...
Azt megfigyeltem, hogy talán közvetlenül evés után nem érdemes belekezdeni mert ez történik:

Végre! Elaludt a baba :-)
Altatási hadművelet közben sikerült megebédelni, most pedig ideje kihasználni azt a remélhetőleg 1,5-2 órás szabadidőt egy kis kényeztetésre hajmosással egybekötött zsákcserére.
Lássunk hozzá. Zuhanyzónk van, előkészítem a törlőkendőt és egy nejlonzacskót majd ugrok is be a tus alá.
Hajmosás, fürdés pipa. Vizet elzárom és elkezdem leszedni az alaplapot.
Nem rossz nem rossz...A bőröm most egész elfogadhatóan néz ki.
Jöhet a sztóma körüli rész lemosása.
Ajaj STOP, úgy néz ki életre kelt :-/
Semmi gond, kéznél van a törlőkendő. Na nyomjad ne sajnáld...csak ennyit tudsz? Ugyehogyugye...Kész? Mert akkor lemosnám magam...
Újabb szappanozás, zuhanyozatás - közben fél füllel figyelem a légzésfigyelő pittyogását - na, szép most már akár el is zárhatom a vizet.
Hoppá! Hát ez meg? Itt sunyiban beindította a tartalék készleteit...nyúlnék a törlőért, hogy felfogjam...ááááá...elvesztettük. Sebaj, feltörlöm a padlólapról... szükség lesz egy domestosos felmosásra is. Most már nem zuhanyzom le újra mert ki tudja meddig csinálja még ezt velem.
Kievickélek a függöny mögül, nyúlok a törülközőért. Szárazra törlés után jön a körömvirágkrém, jóóó alapos krémezés mindenhol. Az alaplap helyén és a sztóma mellett is közvetlenül. Amíg beszívódik kivágom az új zsákot méretre és kidobom a szemetet.
Ajaj..gyorsan egy kis WC papírt!
Huh ezt pont sikerült megcsípni. Az utolsókat rúgja, de azért még meg tud lepni. Rövidebb-hosszabb adagokban azért jövöget a cucc...
Na jó, elég volt ebből a cirkuszból! Általában hajszárítózás után teszem fel az újat, de most nem kockáztatok.
Letörlöm a krém maradékát pár törlőkendővel, öntök egy kis babaolajat az új zsákba és már ragasztom is fel. Most az adhezív pasztát is kihagyom...

Ha leválik a zsák...

A sztómásnővér azt mondta annó, hogy ez nagy lelki megterhelés katasztrófa! lehet.
Az első ilyen esetem pont a munkahelyen történt. Csak elszaladtam a mosdóba, hogy megnézzem mi a helyzet - mivel nekem leereszthetős zsákom van, átlátszó - és akkor láttam, hogy már dúródik ki a cucc az alaplap tetején. Persze gyanút foghattam volna a szag alapján... :-)
Ezért is jó, ha van adhezív paszta, amivel a réseket tömíteni lehet.
Viszont ha az alaplapot nem sikerül rásimogatni, majd rámelengetni a bőrre, akkor így is úgyis leválik. Erre sikerült rájönnöm ma reggel.
Az első esetnél nem volt időm merszem pánikolni. Gyorsan letisztogattam magam. Kivágtam egy zsákot a legutóbbi méret szerint és felragasztottam. A szemetet betettem egy nejlon zsákba és kidobtam.
A második, harmadik alkalommal -ezúttal otthon - már semmi rossz érzesem nem volt. Csak annyi, hogy legközelebb ügyesebbnek kell lennem a felragasztásnál.

Ki gondolta volna?

Tegnap beszereztem pár sztómás kiegészítőt, lemosót, bőrápolót és adhezív pasztát míg a városban voltam ügyeket intézni. Síkosítót is szerettem volna a zsákhoz, de azt mondta az eladó hölgy, hogy pénzkidobás. Helyette pár csepp babaolaj is megteszi...:-)
Micsoda véletlen, az pont van itthon - ajándékba kaptunk egy óriási flakonnal - és a babára amúgy sem használom. Majd leteszteljük!
Amúgy az adhezív paszta lett volna a lényeg..azzal is még barátkoznom kell.

Kifogás

Már nem szeretném visszahozni a tejet. 3 hét múlva ismét műteni fognak és 5 napig fejhetem és önthetem ki a lefolyóba, az antibiotikum miatt.
Nem a sztóma az oka!
Ha csak az lenne:

• otthon ülnék egész nap
• innám  mézes teát literszámra :-)
• enném amit csak lehet

Visszajönne, főleg ha a gyerek is folyamatosan rajtam lógna. Teljesen biztos vagyok benne, hogy vissza lehet hozni/be lehet indítani egy sztómaműtét után. Ha a baba is igyekszik, és van kéznél egy jobb fajta fejőgép, akkor meg pláne!

Bezzeganya...sztómás történetek

Hasonló esettel itt találkoztam először. Sejtettem, hogy többen vagyunk, de nyíltan kiállni és elmondani, hogy mi a helyzet nyilván nem fog egyikünk sem...
Ahogy telik az idő mégis sikerül összeszednie a bátorságát egyeseknek és mesélni.
A rózsaszín felhős vattacukor boldogságnak nyoma sincs. "Csak" szülni indulunk, és egy rémálomban ébredünk fel. Ezt sajnos kevesen értik meg. Ami vigasztalhat:

- Nem vagy egyedül.
- Egészséges a babád.
- Nem tart örökké.
- A sztóma nem a világvége, bármennyire is annak tűnt az elején.
- Erősebb, tapasztaltabb leszel.


Ha több pont is igaz Rád, akkor kifejezetten szerencsés vagy.:-)

Dejá vu

Sok a közös vonás a várandós és a sztómás nőkben...

• Kismamanadrág! 
• Övterelő a kocsiban
• "Pocakféltés" a tömött buszon
• Random időben és helyen való mozgolódás pocaktájékon
• Vitaminok
• Diéta...csak, hogy elkerüljük a problémás szituációkat
• Bőrápolás
• Mozgáskorlátozás (pl. súlyemelés)

Sokszor érzem úgy mintha még mindig terhes lennék. :-)  Fura, mert nem rossz, inkább kicsit nosztalgikus, keserédes érzés. Lehetne egy baba is.

Talán még eljön az az idő...

Szoptatás sztómával

Működik :-) oldalt fekve..
Csak az a gond, hogy nincs elég tej :-(
Próbálkozunk fejéssel feltornászni a mennyiséget. V baba 1 litert eszik naponta, ennek én kb. a felét tudom egyelőre megtermelni. Végül is, 2 hete volt a műtét...még várok, hátha sikerül.
A védőnő már hozzátáplálna, pedig még 5 hónapos sincsen...
Még nem adom fel :-)