Mikor a nagymamám öccse megszületett, az 1940-es években, az apukája egy koszos pelenkával jött haza a kórházból , amit az akkor kislány nagymamámnak kellett kimosnia. Nem mellesleg közölte vele, hogy az újszülött gyerek lett, nem pedig lány. Azok a régi szép idők ugye...
Nekem teljesen mindegy, hogy fiú-e vagy lány, de az az igazság, hogy a mai világban egy fiút kevésbé féltenék. Ezt azért nem kell annyiban hagyni, majd segítünk neki, beíratjuk önvédelemre, megtanul vezetni, kést élezni, lekvárt főzni, csirkét boncolni, olvasni, bontott téglából falat rakni, varrni, sarokcsiszolóval vágódeszkát felújítani...és minden olyan dolgot amit egy mai modern nőnek tudnia kell, hogy ne legyen rászorulva senkire.
Most 5 hónapos, és igencsak iparkodnia kell, mert a tesótól eléggé le van maradva. Egyelőre csak megfigyel, amit sokan úgy gondolnak, hogy a nemi szerepe miatt van..én azért nem hagyom annyiban. Most már intenzíven visszük babaúszásra és Dévényeshez is.
A szülésre azt nem mondom, hogy egy álom volt, de ezúttal legalább nem kellett visszamennem, még utána 3 műtétre 1 éven belül. Elég volt csak a császárt túlélni...
A szobatisztaságom nem az igazi, időnként elég kellemetlen helyzetbe hoz, de legalább a szexuális életem rendben van (nem kis szerpe van ebben Borsa Brownnak, ezúttal is áldom a szerencsém, hogy annó kb. 4 hónappal ezelőtt az Arab a kezembe akadt :-)
Ez a hosszú poszt Micinek köszönhető...miután olvastam a bejegyzést, erőt vettem magamon, és bepötyögtem ezt a gépen, míg mindenki aludt. Ha ébren vannak én már nem tudok ideülni, de mobilon követem az eseményeket..és kommentelek is lelkesen. :-)
Köszönöm mindenkinek aki hozzászólt eddig a bloghoz, mert talán ez arra utal, hogy érdekes amit írok.
Akkor én most szeretettel gratulálok ,és örülök,hogy ...csúnyán mondom,túl vagy rajta...Egy hős vagy az előzmények után hogy vállalkoztál rá újra!És igenis tessék néha jelentkezni... Eszter
VálaszTörlésKöszönöm :-)
VálaszTörlés